2025-ben az Európai Unió napelemes piacán egy évtized után először csökkenés tapasztalható az új telepítések számában. A napelem piac visszaesés 2025 különösen érzékenyen érinti Magyarországot, ahol a lakossági szegmens drámai mértékben zsugorodott.
Mi okozza a visszaesést?
A SolarPower Europe évközi jelentése szerint az EU-ban idén 64,2 GW új naperőmű kapacitás épülhet ki, szemben a 2024-es 65,1 GW-tal. Ez 1,4%-os csökkenést jelent, ami utoljára 2015-ben fordult elő. A visszaesés fő oka a tetőre telepített rendszerek, különösen a lakossági telepítések csökkenése.
Magyarország különösen érintett
A MAVIR adatai alapján Magyarországon a visszaesés mértéke meghaladja az EU-s átlagot. A szaldó elszámolás megszűnése és a támogatási rendszerek átalakulása miatt a háztartások és KKV-k elhalasztják beruházásaikat. Egyes becslések szerint a telepítések több mint 60%-kal csökkentek, hazánkban ennél is nagyobb mértékben.
Az ipari szegmens még tartja magát
Bár a lakossági piac visszaesett, az ipari méretű naperőművek szegmense viszonylag stabil maradt. Az aukciós rendszerek és a hibrid megoldások (pl. energiatárolás, szélenergia kombinációk) továbbra is ösztönzik a beruházásokat. 2024-ben rekordnak számító 20 GW ipari kapacitásengedélyt ítéltek oda.
A hosszú távú árbiztonságot biztosító vállalati energiabeszerzési megállapodások (cPPA-k) piaca viszont hullámzó, ami szintén befolyásolja a beruházási kedvet.
Mi lesz a 2030-as célokkal?
A REPowerEU terv 2030-ra 750 GW napelemes kapacitást tűzött ki célul. A jelenlegi trendek alapján az EU csak 723 GW-ot érhet el, ha nem történik változás. Ehhez 2026-tól évente közel 70 GW új kapacitásra lenne szükség.
Mi kell a fordulathoz?
A szakértők szerint a megújuló energia engedélyezési folyamatainak reformja, az energiatárolás ösztönzése és a rugalmasság növelése kulcsfontosságú. Rövid távon az akkumulátoros tárolás bővítése, hosszú távon pedig hálózati beruházások szükségesek a célok eléréséhez.
A napelem piac visszaesés 2025 komoly kihívást jelent az EU számára, különösen Magyarországon. A lakossági szegmens gyengülése, a támogatási rendszerek átalakulása és a gazdasági környezet változása miatt új ösztönzőkre van szükség. Az ipari szegmens még tartja magát, de a 2030-as célok eléréséhez átfogó reformokra van szükség.
